Információ
Aranyszarvas Étterem
/ 0
- Részletek
- Kategória: Étterem - Budapest - Buda - I. kerület
- Készült: 2011. február 27. vasárnap, 20:32
- Írta: Super User
- Találatok: 1487
Az óriási rácvárosi tűzvész utáni évben, 1811-ben Sághy Ferenc, az Egyetemi Nyomda gondnoka megvesz és összeépíttet három házat. Az egyikben ősidők óta vendéglátóhely volt: Georg Heisler cégérjogát 1695-ben, a tér nevét adó Szarvas kocsmát 1705-ben említi a krónika.
Modern szelek fújnak: Sághy a sarkon kávéházat alakíttat ki, amely aztán jó negyven évre nemzetközi irodalmártanya lesz. A tabáni szerb értelmiségiek - élükön Vitkovics Mihály fivére, Jovan, a tabáni pópa - a magyar nyelvújítással párhuzamosan itt dolgozzák ki a modern szerb ábécét és nyelvtant. Kétszer is időzik körükben a fürdőkben gyógyulást kereső filológus Vuk Karadžić, akinek a hatására Goethe elkezdett szerbül tanulni. Az emeleten lakik Jakov Ignjatović budai főjegyző, "a szerbek Jókaija". Szalonjában - s a kávéházban is - éppúgy megfordul az irodalom minden jelese, mint a szemközt lakó pálos atya, Virág Benedek almaillatú szobácskájában. Soroljuk? A leghíresebb magyarok: Batsányi, Kölcsey, Kazinczy, Berzsenyi, Bajza, Vörösmarty, Toldy Ferenc, Döbrentei Gábor; a horvát költő, Matija Petar Katančić; a szlovák Ján Chalupka meg a román irodalom és történetírás két nagysága: Samuel Micu-Klein, az első latin-román-magyar-német nagyszótár szerkesztője és Petru Maior.
Az 1838-as nagy árvíz idején a Szarvas sokaknak nyújt menedéket - Christen kávést a "bátor és önfeláldozó magatartásukkal kitűnt polgárok" névsorában találjuk. A tabáni szerbek létszáma fogy, cserébe gyarapszik a németeké. 1840-ben itt dominóznak, s "fejvakarva borzadoznak ama rettentő csapás ellenében, miszerint a magyar szó Buda városában is széltében lábacskára kapogatni kezdeget."
Mire a forradalom kitör, magyar fészek már ez. 1849 januárjában állítólag itt fogják el a forradalmár pap-költőt, Czuczor Gergelyt, akit Riadó című verse miatt hatévi várfogságra ítélnek. A várostrom idején Aulich tábornok hadiszállása és elsősegélyhelye telepszik a házba s a kávéház termeibe.
Ezután már csak annyi izgalom adódik, hogy Martinovics Elek kávés 1862-ben színes üvegű verandát építtet üzletéhez, amely sok gazdaváltással, de egészen az első világháború végéig szolgálja a tabániakat.
A két háború között a helyiségekben már patika ragyog. Az Arany Szarvas vadvendéglőként támadt fel, az 1971-es budapesti Vadászati Világkiállítás alkalmából teljesen felújították. Évekig az egyetlen hely volt a városban, ahol vadat lehetett kapni.
Az utolsó harminc év törzsvendégei közül emlékezzünk meg a költő-festő házaspárról, Vas Istvánról és Szántó Piroskáról, de főként Zórád Ernőről, a Tabán festőjéről, aki oly sokszor üldögélt nyaranta a teraszon. 2008 nyarán ismét új korszak kezdődött a régi falak között: a hagyomány és evolúció jegyében.
Telefon: [+36] 1 375 6451
1013 Budapest, Szarvas tér 1.
Nyitvatartás: Hétfő - Vasárnap 12:00 - 23:00 Konyha: Hétfő - Vasárnap 12:00 - 22:30
www.aranyszarvas.hu